My little TRASH

Valahogy olyan ez, mint a karácsony, a húsvét, a Valentin nap és a többi hasonló ünnep. Már elegem van belőle. Ünnepek közeledtével megnőnek az akciók, a csöpögős fészbúk posztok és már egy-két hónappal az ünnep eljövetele előtt megjelennek az ilyen-olyan szezonális kellékek, ajándéktárgyak, stb. Mire itt az alkalom, már túl van tolva az egész. És… Tovább »

Szóval, a 10évesforma gyermek az anyja elé áll, hogy pszichológushoz szeretne járni, mert úgy érzi szüksége van rá. Úgy vagyok vele, hogy hasonló helyzetben nekem, mint anyának a következő gondolatmenet száguldana végig az agyam tekervényes kesze-kuszaságán: Úr isten! Mi történt ezzel a gyerekkel, amit nekem sem mer elmondani? Nem figyeltem rá eléggé mostanában? Többet kell… Tovább »

Közel két hete tartózkodunk anyámnál. A mai nappal a helyzet elérte csúcspontját. Anyám költözik. A saját lakásából, albérletbe, valószínűleg a nagybátyámhoz, de ez csak következtetés, mert velünk nem hajlandó ezt közölni. Mindezt azzal indokolja, hogy “két macska élete fontosabb, mint az övé”. Dráma a köbön. A helyzet vázlatosan: Nem bírjuk már sokáig finanszírozni a devizahitelem… Tovább »

Kétésfél hete élünk anyámnál. Ez idő alatt kisúroltam a vécéjét, fürdőkádját, többször felmostam a padlóját, hogy ne ragadjon a kosztól, két körben zsíroldóztam a konyháját – és még hátra van egy harmadik kör -, s tettem mindezt veszélyeztetett, 7 hónapos terhesen, s mikor megkértem, hogy vegye kicsit halkabbra a tévéjét, mit kapok? Na Mit? Hogy… Tovább »

Most nyugi van. Nem tudom mi okozza. Talán végleg elmúlt a költözési stressz? A beletörődés nyugalma lenne? Az, hogy energetikailag jobb ez a lakás? (Mármint az északi nyitottságnak köszönhetően jobban részesülök a női és gyógyító energiák jótékony hatásában? ) Vagy csupán valamiféle vihar előtti csönd ez? Nem tudom. Miképpen azt sem, hogy nyugalmamat, lelki békémet… Tovább »

És ez a nap is elérkezett. Betöltöttem a harmincat. Még 10-9-8-7-6-hét és bevonulok a kórházba, hogy egy kistestvérrel térjek haza Kismanóhoz. “Haza”… Van egy hónapom, hogy valamiféle otthont rendezzek be magunknak anyámnál, kegyetlenül kiszortírozzam a holmijainkat, összeállítsam a kórházi csomagot, kitaláljam, mit akarok enni odabent, a macskákat megnyugtassam a költözést követő sokk után, és egyáltalán… Tovább »

Az első osztályt követő nyáriszünetben egy hétvégét osztálytársnőmék tiszai nyaralójában töltöttem, annak családjával. Éjszaka rám tört a sírás. Kényelmetlen volt hálózsákban aludnom és úgy éreztem hiányzik az anyukám. Nemrégiben bukkant elő ez az emlék a tudatom mélyéről, s csak most értettem meg igazán, hogy miért is sírtam akkor. Megértettem, hogy egész életemben hiányzott az anyukám…. Tovább »

…karácsony előtt költöztünk. Egy kisebb autóba zsúfoltuk minden vagyontárgyunkat, a két macskát és kezdetét vette kétésfélórás utazásunk. Mikor megérkeztünk ideiglenes vendéglátónk vacsorával várt minket, melyre meghívta sofőrünket is, aki illedelmes ember lévén elfogadta azt. (Nem is emlékszem mi volt, talán valami nagymamámtól kapott hurka, toroskáposzta és házi készítésű elsózott kenyér… Mégis emlékszem.) És a lakás…… Tovább »