Nemr\u00e9giben el\u00e9g nagy visszhangja volt Claudi\u00e1\u00e9k gyerekver\u00e9ssel kapcsolatos reakci\u00f3j\u00e1nak. \u00c9n is sokat hallom az id\u0151sebbekt\u0151l, hogy bizony, kell az a pofon, meg elfenekel\u00e9s, mert \u0151k is kapt\u00e1k, ha meg\u00e9rdemelt\u00e9k \u00e9s milyen j\u00f3 emberek lettek, persze a mai fiatalok... (\u00c9rdekes m\u00f3don a t\u00f6rt\u00e9nelem folyam\u00e1n az id\u0151sebb gener\u00e1ci\u00f3 mindig sokkal z\u00fcll\u00f6ttebbnek l\u00e1tta \u00e9s l\u00e1tja a n\u00e1luk fiatalabb gener\u00e1ci\u00f3t. Figyelnem kell r\u00e1, hogy eml\u00e9kezzek, mennyire probl\u00e9m\u00e1s kamasz voltam \u00e9s ha a fiaim csak egy picik\u00e9t lesznek kev\u00e9sb\u00e9 probl\u00e9m\u00e1sak, akkor j\u00f3 munk\u00e1t v\u00e9geztem gyermekkorukban.)<\/p>\r\n
Sz\u00f3val, gyerekver\u00e9s... J\u00f3magam nem vagyok er\u0151szak p\u00e1rti, semmilyen form\u00e1ban, \u00edgy a gyerekver\u00e9st sem fogom nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel alkalmazni fiaimon. De m\u00e9g csak meg sem fenyegetem \u0151ket ilyesmivel. Azzal ugyanis hitelemet veszten\u00e9m. Azt olvastam ugyanis, hogy a gyermeknevel\u00e9sben nagyon fontos a k\u00f6vetkezetess\u00e9g, mert az a gyereknek biztons\u00e1g \u00e9rzetet ad. \u00c9s milyen igaz! Any\u00e1m sokat hangoztatja, hogy \u0150 sohasem \u00fct\u00f6tt meg engem. Hogy sosem b\u00e1ntott. H\u00e1t... N\u00e9z\u0151pont k\u00e9rd\u00e9se. Konkr\u00e9tan eml\u00e9kszem egy esetre, mikor valami csek\u00e9lys\u00e9g miatt a mer\u0151kan\u00e1llal fejbe v\u00e1gott. F\u00e1jt. S\u00edrtam is. \u0150 erre nem eml\u00e9kszik. Nem akar eml\u00e9kezni. M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l, meg sokat fenyeget\u0151z\u00f6tt, hogy nadr\u00e1gsz\u00edj, meg pofon, meg hasonl\u00f3k. Sokkal s\u00falyosabb v\u00e9tkek\u00e9rt, sokkal jobban kellett volna elverve lennem. De a fenyeget\u0151z\u00e9sei legt\u00f6bbsz\u00f6r csak \u00fcres fenyeget\u00e9sek maradtak.<\/p>\r\n
A helyzeten az rontott a legink\u00e1bb, hogy n\u00e9ha der\u00fclt \u00e9gb\u0151l, kisebb, apr\u00f3 dolgok miatt, figyelmeztet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl kegyetlen b\u00fcntet\u00e9seket kaptam. Nem volt elbesz\u00e9lget\u00e9s, hogy amit tettem, mi\u00e9rt tettem, hogy gondoltam, m\u00e1skor ilyet ne, \u00e9s hasonl\u00f3k. Ha ilyen volt, akkor a b\u00fcntet\u00e9s nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel a legk\u00f6zelebbi \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 alkalmakkor is elmaradt. Amikor t\u00e9nylegesen b\u00fcntetett, annak nem voltak el\u0151re letett szab\u00e1lyai. \u00c9s ez sz\u00e1momra annyira kisz\u00e1m\u00edthatatlann\u00e1 tette \u0151t, hogy elkezdtem szab\u00e1ly szer\u0171en rettegni t\u0151le. Amit csak lehetett, titkoltam el\u0151le. Nem mertem elmondani neki semmit sem, mert f\u00e9ltem a haragj\u00e1t\u00f3l.<\/p>\r\n
Lehet t\u00e9nyleg, sohasem b\u00e1ntott, de rettegtem t\u0151le, hogy egyszer t\u00e9nyleg, \u00fagy igaz\u00e1n elver. Rettegtem t\u0151le.<\/p>\r\n
Vajon mi lehet a rosszabb? Folyamatos retteg\u00e9sben \u00e9lni egy kisz\u00e1m\u00edthatatlan sz\u00fcl\u0151t\u0151l, vagy n\u00e9ha megkapni azt az egy-k\u00e9t j\u00f3l ir\u00e1nyzott, meg\u00e9rdemelt pofont egy k\u00f6vetkezetest\u0151l?<\/p>\r\n
A legrosszabban biztos vagyok. M\u00e9gpedig: Retteg\u00e9sben \u00e9lni egy k\u00f6vetkezetlen sz\u00fcl\u0151 mellett, akin\u00e9l bizony el\u0151-el\u0151 ker\u00fcl a nadr\u00e1gsz\u00edj.<\/p>","type":"rich"}