Az els\u0151 oszt\u00e1lyt k\u00f6vet\u0151 ny\u00e1risz\u00fcnetben egy h\u00e9tv\u00e9g\u00e9t oszt\u00e1lyt\u00e1rsn\u0151m\u00e9k tiszai nyaral\u00f3j\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6ttem, annak csal\u00e1dj\u00e1val. \u00c9jszaka r\u00e1m t\u00f6rt a s\u00edr\u00e1s. K\u00e9nyelmetlen volt h\u00e1l\u00f3zs\u00e1kban aludnom \u00e9s \u00fagy \u00e9reztem hi\u00e1nyzik az anyuk\u00e1m. Nemr\u00e9giben bukkant el\u0151 ez az eml\u00e9k a tudatom m\u00e9ly\u00e9r\u0151l, s csak most \u00e9rtettem meg igaz\u00e1n, hogy mi\u00e9rt is s\u00edrtam akkor. Meg\u00e9rtettem, hogy eg\u00e9sz \u00e9letemben hi\u00e1nyzott az anyuk\u00e1m.<\/p>\r\n
Az eg\u00e9szr\u0151l egy k\u00f6nyv tehet. Amolyan szelfhelpb\u00fak. Kar\u00e1csony el\u0151tt vettem, kiolvastam, majd az azt k\u00f6vet\u0151 k\u00e9t hajnalt v\u00e9gig b\u0151gtem. Nem \u00e9rtelmetlen zokog\u00e1s volt ez, sokkal ink\u00e1bb valamif\u00e9le gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 f\u00e1jdalom, mint mikor kinyomj\u00e1k a gennyt egy sebb\u0151l, hogy az gy\u00f3gyulni tudjon. Felid\u00e9z\u0151d\u00f6tt bennem a naps\u00fct\u00e9s, az \u00fasz\u00e1s a Tisz\u00e1ban, a j\u00e1t\u00e9k a vikkendtelki f\u0171ben \u00e9s a fah\u00e1zik\u00f3 emelet\u00e9n. Felid\u00e9z\u0151d\u00f6tt bennem bar\u00e1tn\u0151m anyuk\u00e1j\u00e1nak \u00e9s apuk\u00e1j\u00e1nak kedvess\u00e9ge. Egy teljesen m\u00e1s csal\u00e1di modellt ismertem meg. S\u0151t, mi t\u00f6bb! Egy teljesen m\u00e1s emberi viselked\u00e9st. A csal\u00e1dtagok kedvess\u00e9ge \u00e9s t\u00f6r\u0151d\u00e9se egym\u00e1ssal \u00e9s velem egyszerre volt j\u00f3les\u0151, szokatlan \u00e9s furcs\u00e1n k\u00e9nyelmetlen. Nem tudtam mit kezdeni ezzel az \u00e9rz\u00e9ssel magamban, \u00edgy esti mag\u00e1nyomban s\u00edrva fakadtam. Ekkor t\u00f6rt\u00e9nt egy m\u00e9g furcs\u00e1bb dolog:<\/p>\r\n
Bar\u00e1tn\u0151m anyuk\u00e1ja ahelyett, hogy r\u00e1m sz\u00f3lt volna, \"nyugodjak meg\", maga mell\u00e9 vett \u00e9s \u00e1t\u00f6lelt.<\/p>\r\n
Csak most \u00e9rtem meg, hogy eg\u00e9sz \u00e9letemben hi\u00e1nyoltam ezt a fajta anyai gondoskod\u00e1st. Hi\u00e1ba kutakodok eml\u00e9keim k\u00f6z\u00f6tt, nem tal\u00e1lok hasonl\u00f3an intim, k\u00f6z\u00f6s pillanatot a saj\u00e1t any\u00e1mmal. R\u00e1 jellemz\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos viselked\u00e9s, mikor b\u00e1natomban s\u00edrtam, valahogy \u00edgy \u00e9p\u00fclt fel:<\/p>\r\n
Ritk\u00e1n, mikor sz\u00e1m\u00e1ra is l\u00e1that\u00f3 oka volt szomor\u00fas\u00e1gomnak -betegs\u00e9g, hal\u00e1leset, hasonl\u00f3k-, valamivel meg\u00e9rt\u0151bb volt. De mindig azt \u00e9reztem, hogy ny\u0171g vagyok sz\u00e1m\u00e1ra. Az, hogy besz\u00e9ljek arr\u00f3l, ami b\u00e1nt, nem illend\u0151, a gyenges\u00e9g jele, m\u00e1rpedig \"er\u0151snek kell lenni\". Ma m\u00e1r tudom, hogy besz\u00e9lni az \u00e9rz\u00e9seinkr\u0151l, megosztani azt m\u00e1sokkal az igazi b\u00e1tors\u00e1g, ugyanakkor \u00e9rz\u00e9seinket titkolni, tal\u00e1n m\u00e9g magunk el\u0151l is elrejteni megfutamod\u00e1s \u00f6nmagunk \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g el\u0151l.<\/p>\r\n
M\u00e9g sokat kell fejl\u0151dn\u00f6m, a r\u00e9gi minta sokszor dolgozik bennem, folyamatos hadban \u00e1llok vele. P\u00e9ld\u00e1ul m\u00e9g mindig sz\u00e9gyen\u00e9rz\u00e9ssel t\u00f6lt el, ha seg\u00edts\u00e9get kell k\u00e9rnem, vagy nem tudom valamire a megfelel\u0151 v\u00e1laszt. Ha valaki azt mondja, nyugodtan forduljak hozz\u00e1, ha seg\u00edts\u00e9gre van sz\u00fcks\u00e9gem, nem tudom megtenni an\u00e9lk\u00fcl, hogy ne \u00e9rezzem magam valami f\u00f6ld\u00f6nfut\u00f3, szerencs\u00e9tlen, magatehetetlen valakinek, aki k\u00f6ny\u00f6radom\u00e1ny\u00e9rt esedezik. Ez\u00e9rt p\u00e9ld\u00e1ul l\u00e9nyegesen nehezebb beilleszkednem egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gbe, nehezen tudok csapatj\u00e1t\u00e9kos lenni. Hiszen nem volt kit\u0151l megtanulnom a kompromisszumk\u00f6t\u00e9s mik\u00e9ntj\u00e9t. Gyermekkoromban rengeteget hallottam any\u00e1mt\u00f3l ezt: \"Igazam van, vagy igazam van?\" - a m\u00e1sik f\u00e9l igaz\u00e1nak megl\u00e1t\u00e1s\u00e1ra nem hajlott, s ma m\u00e1r tudom, \u00e9rzelmi \u00e9retlens\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en nem is tudna.<\/p>\r\n
Az \u00e9rzelmileg \u00e9retlen szem\u00e9lyek k\u00e9ptelenek az \u00f6nreflexi\u00f3ra, \u0151k a tipikus \"m\u00e1s szem\u00e9ben a sz\u00e1lk\u00e1t, maguk\u00e9ban a kar\u00f3t sem\" esete. Azok az emberek, akik k\u00e9ptelenek bel\u00e1tni hib\u00e1ikat, k\u00e9ptelenek elviselni \u0151ket, \u00edgy m\u00e1sokban ezeket felnagy\u00edtva l\u00e1tj\u00e1k meg. Hazugs\u00e1gaik s\u00faly\u00e1t nem \u00e9rz\u00e9kelik, nem k\u00e9pesek meg\u00e9rteni az ok-okozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket, kiv\u00e1ltk\u00e9pp, ha azok \u00e9rzelmi t\u00f6lt\u00e9ssel is b\u00edrnak. Az ilyen sz\u00fcl\u0151k k\u00e9pesek mindent megadni gyermekeiknek. Mindent, ami az anyagi l\u00e9thez kell. \u00c9rzelmi s\u00edkon azonban szeg\u00e9nys\u00e9gben hagyj\u00e1k \u0151ket. Bennem el\u00e9g kor\u00e1n megfogalmaz\u00f3dott az, hogy nem j\u00e1t\u00e9kokat, vagy sz\u00e9p ruh\u00e1kat szeretn\u00e9k kapni any\u00e1mt\u00f3l, hanem val\u00f3s figyelmet \u00e9s t\u00f6r\u0151d\u00e9st. Ha \u00fagy tetszik igazi szeretetet. Volt hogy ki is mondtam ezt, neki. Nem \u00e9rtette meg. Nem tudta, s a mai napig nem tudja. K\u00e9ptelen r\u00e1.<\/p>\r\n
Most azon feszengek, hogy k\u00e9pes leszek-e megadni a fiaimnak azt, ami nekem annyira hi\u00e1nyzott. M\u00e1r rengeteget dolgoztam magamban azon, hogy k\u00e9pes legyek az \u00e9rz\u00e9seimet kimondani, kimutatni, elfogadni. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e9g nem megy t\u00f6k\u00e9letesen, de amennyire t\u0151lem telik, igyekszem. Szeretn\u00e9m, ha meg tudn\u00e1m tan\u00edtani a gyermekeimnek, hogy az \u00e9rz\u00e9seket nem kell sz\u00e9gyellni. Hogy megtanulj\u00e1k elfogadni \u0151ket, hogy tudjanak vel\u00fck mit kezdeni, hogy ne kelljen elfojtani lelk\u00fck b\u00e1nat\u00e1t, hogy k\u00e9pesek legyenek felszabadultan l\u00e9legezni, hogy ne rekedjen benn\u00fck semmi elhaszn\u00e1lt, m\u00e9rgez\u0151 leveg\u0151. Szeretn\u00e9m megtan\u00edtani nekik, hogyan legyenek egy s\u00f3hajt\u00e1s ut\u00e1n olyan k\u00f6nny\u0171ek, mint egy tollpihe, noha addig \u00fagy h\u00fazta \u0151ket a m\u00e9lys\u00e9g, mint egy k\u0151szikl\u00e1t az \u00f3ce\u00e1n.<\/p>\r\n
Rem\u00e9lem k\u00e9pes leszek erre.<\/p>","type":"rich"}