My little TRASH

Énidő

A mai reggelimet a vécébe zárkózva költöttem el, jóformán zokogva. Egyszerűen úgy érzem, mindent nekem “kell” megcsinálnom, mert ha én nem, akkor senki sem végzi el a feladatokat. Hiába a kérés, hiába az ígérgetés… Egyszerűen sok már. A költözésünkkor kértem Mr.K-t, hogy húzza meg a csavarokat az étkező székeken. Ez volt januárban. Ma reggel szomjasan… Tovább »

Na jó, most meghalt egy szurikáta

És jönnek megint a liberális nevelés megbukásával… Nem ismerem az állatot, biztos nagyon aranyos volt. Sajnálom is kicsit, bár most érzelmileg eléggé le vagyok terhelve, erre nem igazán pazarolnék energiát jelenleg. Megsiratni egy szurikátát, aki vemhes volt. (Hát nincs nekem szívem?) Rengeteg kérdés kavarog a fejemben… Kisfiúról írnak, iskoláskorúról. Gondolom alsó tagozatos lehet, de legalább… Tovább »

Anyák napja másként

Valahogy olyan ez, mint a karácsony, a húsvét, a Valentin nap és a többi hasonló ünnep. Már elegem van belőle. Ünnepek közeledtével megnőnek az akciók, a csöpögős fészbúk posztok és már egy-két hónappal az ünnep eljövetele előtt megjelennek az ilyen-olyan szezonális kellékek, ajándéktárgyak, stb. Mire itt az alkalom, már túl van tolva az egész. És… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!