My little TRASH

Szerelmes beléd

Zsuzsika sírva fut az óvónénijéhez. Pistike meghúzta a haját. Az óvónéni reakciója a szokásos. Biztosan tetszel neki. Persze, előveszi Pistikét is, hogy azért ilyet a lányokkal nem szabad, de hogy miért tette ezt Pistike? Már nem fogjuk megtudni.

Zsuzsika otthon elpanaszolja szüleinek, hogy az iskolában Lacika belecsípett a kezébe és meg is szorította azt, és az neki nagyon fájt. És amúgy is, Lacika sokat csúfolja, meg bántja őt. Kedves mosoly, s egy megjegyzés, biztosan szerelmes beléd, azért csinál veled ilyesmit.

Zsuzsi kamasz lesz és szerelmes. Zoli be-be szólogat neki, néha megpaskolja a fenekét, kérdezés nélkül használja a tollait és hasonlók. Zsuzsi csak arra tud gondolni, hogy Zoli mennyire szeretheti őt…

Géza és Zsuzsi összeköltöztek. A lány igyekszik mindent megtenni, hogy a fiú jól érezze magát otthonukban. Géza néha mégis kiakad valamin, és leszidja Zsuzsit. De nem baj, hiszen Géza nagyon szereti őt. Igyekszik neki megadni mindent. A szex néha fáj, különösen, ha nincs hozzá kedve, de hát ilyen a női sors, és a férfiak természetéhez hozzátartozik, hogy olykor erőszakosabbak. Ezért is van az, hogy nem igazán tudják kimutatni szeretetüket, s olykor azt bántják a leginkább, akit szeretnek.

Zsuzsi és Géza házasok. A nő teljesen meg van győződve arról, hogy a férfi mély szerelmet táplál iránta. Főleg olyankor, mikor valami apróság miatt férjura elkezd kiabálni vele, meghúzza a haját, karját erősen megszorítja, kicsit ki is csavarja. Néha persze elcsattan egy pofon. Zsuzsi csak arra tud gondolni, hogy Géza mennyire szerelmes lehet belé…

Gyermekeik vannak, Zsuzsa fél, hogy Géza a gyerekeket is bántani fogja. Most más a fontos, nem a szerelem. Elválni nem mer, mert mi lesz akkor velük? Géza fizetéséből élnek. A házassága miatt lemondott a továbbtanulásról, arról, hogy “legyen valaki”. Fiatalságát férje előmenetelének áldozta, elvégre, minden sikeres férfi mögött ott áll egy nő.

Zsuzsa egy nap a balesetin köt ki. Testét rengeteg zúzódás borítja, karja eltörött. Leesett a lépcsőn. Persze a szomszédok, barátok, családtagok sejtenek valamit. De arra gondolnak, tudta, hogy milyen a Géza, minek ment hozzá? (Szerelmes belé?)

“Agyunk legprimitívebb része azt üzeni, hogy ami ismerős, az a biztonságos.” (Bowlby, 1979)

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!